2015. október 8., csütörtök

Külső kényszer

Nincs olyan, hogy külső kényszer. Nem létezik rajtunk kívül álló ok. Nem hivatkozhatunk arra, hogy a körülmények áldozatai vagyunk.
Ami van, az annyi, hogy mérlegeltünk és így vagy úgy, de döntöttünk, aminek az lett a kövtekezménye, hogy azt tettük, amit.


Maslow vajon tévedne?

Menekültkérdés. Iszlám állam. Jobb-bal. Magyarság. Romák. Azsidók.

Hihetetlen számomra, hogy még mindig itt tartunk. Ez a megkülönböztető-kirekesztő-lenéző szemlélet egyrészt nem vezet sehová, másrészt nem méltó hozzánk.

Előbb az alapvető szükségleteket kéne tudni egyenlően elosztani, és rögtön jönne magától a többi. Megoldódna sok, ma divatos álprobléma pusztán attól, hogy senki nem félne a mindennapi megélhetése miatt.

Maslow féle szükséglet piramis.

És nem emlékszem, hogy tanultuk volna, hogy a középosztálybelifehérnépesség az, akinek így alakulnak a szükségletei. Úgy emlékszem, ez egy igen általános dolog volt...

Kezünkben az összes válasz, de úgy jártunk velük, mint a zsidók Jézussal. Nem hisszük, hogy ennyire egyszerű, erőszakmentes, biztonságos legyen.